A pedelec történelme

A múlt: Eleinte én is azt hittem, hogy az elektromos rásegítésű kerékpárok, és az agymotorok a 20. század találmányai. Egészen megdöbbentem, mikor elkezdtem olvasni Hannes Neupert-Das powerbike című könyvét. Megrázó, hogy az elmúlt 100 évben hogyan sikerült az olajlobbynak a háttérbe szorítani, és szinte teljesen elnyomni ezt a közlekedési irányzatot. Nézzük tehát a fontosabb évszámokat:

1900:     Igen jól látod! 1900 április 14-én a párizsi világkiállításon mutatta be Jakob Lohner és Ferdinand Porsche a Lohner-Porsche-t, melynek érdekessége nem csak a két darab 83%-os hatásfokú 1,9kW-os, azaz összesen 6 LE-s agymotor, hanem az is, hogy 70 évvel később a NASA felhasználja ezt az ötletet.

1

1932:     Az EMI/Philips cég elkészíti az első elektromos rásegítésű kerékpárt, mely különösen kedvező,     alacsony súlyponttal rendelkezik.

2

1971:    A Lohner-Porsche ötletét tovább víve készül el a Boeing cégnél a Lunar Rover, mely hasznos     kelléke lett az Apollo űrprogramnak.

3

1977:     Egy holland mérnök megalkotja a bolygóművet, mely a modern agymotorok váltórendszere.

1982:     Hans Tholstrup megépíti a világ első napelemmel táplált elektromos rásegítésű, rekumbensen alapuló solarmobilját, a Solar Trek-et. Hans jelenleg a Hyundai hibrid guruja, aki már repült és hajózott is a Föld körül saját építésű napcellás járművein.

4

1985:    Megrendezik a világ első Solar Mobil versenyét, a Tour De Sol-t

1989:     Elkészül az első elektromos rásegítésű kerékpár a Hercules Electra, mely 20km/h-s tempóval képes haladni.

1990:     Michel Kutter megépíti az első gyors e-bikeot. A „gyengébbik” 35, az erősebbik 50km/h-s sebességet tudott. Igen jól látod, a jobb oldali egy Cannondale Delta T 2000-es!

5

1992:    Johannes Dörndorfer megalkotja az első szénkefe nélküli agymotort.

1993:    Az első pedálfordulaton alapuló, azaz PEDELEC rendszerű kerékpár legurul a gyártószalagról, méghozzá a Yamaha gyártósoráról. PAS névre hallgat, és néhány év alatt 300.000 db-ot adnak el belőle a Távol-Keleten!

1994:    Megvalósul az első elektromos bringateszt az IFMA-n.
1994:     A 36V-ról üzemelő Heinzman agymotorral szerelt kerékpár leküzdi a 25%-os emelkedőt.

1995:     Az első agymotoros bringa, a Honda Racoon bemutatkozik a Tokio Cycle Show-n. Az első rámpával is ellátott tesztpálya szintén itt debütál.
1995:    Ugyanebben az évben Dörrwand 91,4km/h-s végsebességet ér el a teljesen burkolt elektromos rásegítésű rekumbensével.

1996:    Tonkachi megalkotja az első Li-Ion akkumulátort,mely forradalmasítja az elektromos kerékpározást.

1998:     A nagy gyártók is látni kezdik a fantáziát az elektromos meghajtásban, így jön létre a Mercedes E-Motion.

2009:     A Gepida piacra dobja az első széria gyártású pedelec-es kerékpárjait.
2009:     Megjelenik a GoCycle, az első olyan elektromos rásegítésű kerékpár, melyet Eurobike díjjal jutalmaznak.

Ez eddig a múlt. Mit hoz a jövő? A kérdés jogos. Az elektromos hajtásokat most minden ország nagyon nyomja, és amiben pénz van, arra a gyártók is odafigyelnek. Az Unió nagy reményeket fűz a telepíthető pedelec, vagy akkumulátor dokkoló állomásokhoz. Ezekből kísérleti jelleggel néhány üzemel is már a nálunk fejlettebb kerékpáros kultúrájú országokban. Szerintem ezeké a jövő. Nagyratörő tervek már vannak, ahogy az alábbi képeken is látható. A London Garden kerékpár agynélküli kerekekkel készülne, melyben solárpanel kapott helyet, ez töltené menet közben az akkumulátorokat. A pedálozás nem csak hajtja a bringát, hanem az akkukat is töltené, összehajtható lenne, így a busz ülései alá berakható, és a képen is látható pálmafa szerű dokkolóállomáson tárolható lenne. Ez sem mindennapos terv, hiszen nap, szél, és vízi energia is táplálná, mikor milyen az időjárás. Én alig várom, hogy a Csepeli HÉV végállomásainál ilyeneket lehessen bérelni!

7

8

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.