Elektromos kerékpárok

RTEmagicC_BionX-2009-PR-012.jpgElőször is ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is jó egy elektromos rásegítéssel ellátott bringát birtokolni? A válasz valószínűleg mindenkinél más. A legkézenfekvőbb –  amennyiben munkába járásra használod -, hogy nem szeretnél izzadtan beérni a munkahelyedre, főleg ha ez egy irodában vagy olyan helyen található, ahol nincsen zuhanyozási lehetőséged. Sajnos jelenleg hazánkban nagyon kevés helyen biztosítják ezt az egyszerű dolgot az alkalmazottak számára. Akkor is kiváló választás egy pedeleces bringa, ha messziről jársz dolgozni, hiszen rengeteg energiát meg tudsz vele spórolni, és hidd el, napi 30km oda-vissza nem túl sokáig élvezetes, ha nap mint nap, bármilyen időjárásban meg kell ezt az utat tenni. A plusz segítségre akkor is szükség lehet, ha hegyen vagy meredek utcában laksz. És akkor még nem beszéltünk a nehéz csomagokkal megrakott bringával való túrázásról, a munkakerékpárokról, és az idősebb bringásokról, akik még mindig szívesen tekernének fel a Pilis vagy a Bükk csúcsaira, de a fizikai állapotuk ezt már nem engedi meg nekik. Innen is látszik, hogy szinte megszámlálhatatlan helyzet lehet a hétköznapokban és a vakáció idején is, amikor igazán nagy segítség egy ilyen bringa.

A technika fejlődése elkerülhetetlen a kerékpárok világában is. Egyre több gyártó dob piacra elektromos rásegítéssel ellátott modellt. A hibrid gépek nem csak az autógyártásban kapnak egyre nagyobb teret, hanem a kerékpárgyártásban is. Persze itt nem a benzines motor az elsődleges erőforrás, hanem az izmok. Most megpróbáljuk eloszlatni az E-bike-ok körüli ködöt, ugyanis egyelőre elég kaotikus a kínálat.

Idén talán végre pont került az elnevezések végére. A kezdetek kezdetén, ami a szakértők szerint 1973-ra tehető –ekkor készült el ugyanis a Hercules E1 az olajválság hatására–, E-Bike-nak hívták az elektromos rásegítéssel vagy meghajtással gyártott kerékpárokat. A technika fejlődésével azonban két fő irány bontakozott ki.

E-Bike: Az egyik szálon azokat a bringákat fejlesztették, amelyek pedál tekerése nélkül is képesek voltak tisztán elektromos módban közlekedni. Itt egy „gázkar” vagy markolat elfordításával lehetett mozgásba hozni a szerkezetet. Tehát tekerni és „motorozni” egymástól függetlenül is lehet. Így ezeket inkább az E-Scooterekhez szokás hasonlítani, melyek a robogók elektromos megfelelői. Mivel Németországban közel 15 éves múltra tekintenek vissza a rásegítéssel rendelkező járművek, ezért ma már az E-Bike-ok jogosítvány, biztosítás és rendszám kötelesek. Persze ez a mi segédmotoros rendszerünkhöz hasonló „könnyített” ügymenetet jelent, azonban elterjedésének rendesen határt szab. Szerencsére hazánkban egyelőre csak a 250W-os szabály van érvényben, melyről alább találsz infót. Több ismert rendszer is ilyen elven működik: Heinzmann, Crystalite stb. Ezekből már hazánkban is látni az utakon elvétve egy-két darabot, és a cikk megjelenésének idején már ők is kínálnak pedálfordulat érzékelőt, hogy megfeleljenek a Pedelec szabványnak.

Pedelec: A másik vonal már jobban elkülönül, hiszen itt nem lehet pedálozás nélkül aktiválni az elektromos rendszert. Ez a Pedal-Electric szó összevonásából képződött, Pedelec névre hallgat. Hogy egyszerű legyen a helyzet, a „gázadást” két féle módon oldják meg a gyártók. A költségesebb, de jobb és elegánsabb megoldás a nyomatékszenzor alkalmazása a hajtóműnél vagy az agymotorban. Ez a rendszer folyamatosan méri, hogy mekkora nyomatékkal tekersz, és ehhez képest adja rá a „kakaót”. Többek között a hazai gyártású Gepida modellek is így működnek. Egyes szerkezetekben, mint a BionX, százalékos arányban adják meg a rásegítés mértékét, vagyis ha a 100%-os módba kapcsolsz, és 200W-al terheled a pedált, akkor az agymotor is 200W-ot tesz erre rá. A többi gyártó általában 2-3 „fokozatot” használ, de ezekről nem lehet pontosan tudni, hogy melyik hány %. Ez persze nem is lényeges, mert a különbség érezhető. Sok gyártó, mint az E-Bike-oknál említett kettő is, úgy kerüli el a rendszámosságot, hogy egyfajta pedálfordulat érzékelővel egészíti ki a rendszerét. Így már csak a hajtókart tekerve tudsz elektromosan haladni. A próbaútjaim során azonban hamar kijött a hátrányuk. Lassú tempóval, mondjuk a Váci utcában a nézelődő turisták között nehézkes közlekedni. Ugyanis már egy-két pedálfordulat után meglódul a bringa még akkor is, ha a legkisebb rásegítésű fokozatban van. Persze lehet fékkel is araszolni, de így feleslegesen merítjük az akkumulátorokat, és terheljük az agymotort. Arról nem is beszélve, hogy pl. álló helyzetben, lámpánál, ha hátra tekered a pedált, hogy a megfelelő lábaddal tudj rajtolni, a bringa meglódul. Nem okos dolog. Miért használják mégis ezt a megoldást? Mert nagyságrendekkel olcsóbb a nyomatékérzékelős szetteknél, hiszen pár tíz euróból kijön egy sima szenzor. A törvényi szabályozás szerint ezekre még tőlünk nyugatra sem kell rendszám, sem jogosítvány, feltéve, hogy a 250W-os határon belül maradnak. Ugyanis ennél erősebb motorokat is gyártanak. Nem ritka az akár 500W-os agymotor sem, amihez ha megfelelő akkut társítasz, akár 40-el is túrázhatsz. Hazánkban egyelőre nem él a 20km/h-s szabály, azonban január 1-től 40km/h-ban maximálták a kerékpárosok sebességét. A németeknél minden olyan rásegítős jármű, ami túl tudja lépni a 20km/h-ás határt már jogsiköteles, mint az E-Bike-oknál. Ez szerintem már csak azért is butaság, mert egy kicsit is rendszeresen kerékpározó, izomerővel hajtva is kényelmesen halad 25-ös átlaggal. Bár jópofa országunkban a bringaút hálózatot nem, de a töketlen szabályokat gyorsan át tudják venni az Uniótól. Nem kell messzire menni az időben, itt van, mondjuk a láthatósági mellény. Reméljük, ezt a kiskaput meghagyják azért nekünk.

Van még egy fogalom, melyet érdemes megjegyezni. Ez pedig nem más, mint a LEV. Azaz Light Electric Vehicles (könnyű elektromos járművek). Most kivételesen nem a 17kg alatti elektromos meghajtású bringákról van szó. Az E-Bike-ok, a Pedelec kerékpárok, az E-Scooter-ek, és az elektromos mopedautók is a LEV kategóriába tartoznak.

“Elektromos kerékpárok” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Tisztelt Uram,

    érdeklődnék, hogy a Bionx technológián kívül létezik-e olyan elektromos bicikli, amit tölteni lehet menet közben (aminek generátora van?)

    Köszönettel

    VA

  2. Kedves VA!
    Természetesen létezik ilyen, azonban idehaza kapható másik generátoros fokozattal rendelkező modellről nincs tudomásunk. A legelterjedtebb mindenesetre a Bionx, köszönhetően a műszaki tudásának. Van valami oka, hogy másikat keres?

  3. Sajnos a BionX-en kívül jelenleg senki sem tud visszatöltéssel rendelkező rendszert gyártani. Vannak kezdemények, de ezek is csak a fékezés közben töltenek vissza,ami olyannyira elhanyagolható mértékű, hogy semmilyen gyakorlati haszna nincsen, ellenben jól mutat az adatlapon:)

  4. Ez egy gyakori ellenvélemény, ugyanakkor gondoljon bele, mennyire érdemes almát a körtéhez hasonlítani? Egyrészt ezek az árak nem használt, hanem új termékekre vonatkoznak, ha pl újat az újjal hasonlítaná, már más lenne a helyzet, másrészt másra való egy autó, mint egy kerékpár, így egészség-megőrző mozgásra nem fogja tudni (pláne erdei utakon, jó levegőn) használni az autóját, harmadrészt két teljesen különböző technológiáról van szó, az autóknál is az elektromos meghajtásúak sokkal többe kerülnek, lásd például Tesla. Kicsit olyan ez, mintha azt néznénk, hogy miért olyan drága az okostelefon, amikor sokkal nagyobb képernyővel kapható akár olcsóbban is LCD TV! Mindkettő másra való, más technológiák vannak bennük.
    Értem persze, hogy drágának tartja, de sajnos az elektromos kerékpárok technológiája az akkumulátoroknak köszönhetően nem olcsó, ugyanis könnyűeknek kell lenniük, ugyanakkor nagy hatótávolságra elegendő energiát kell tudniuk tárolni biztonságosan.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.